A közös agrárpolitika reformja: a Parlament egyensúlyt teremtett a gazdálkodók, az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem szempontjai között.

A Parlament múlt szerdán támogatta az EU mezőgazdaság-politikájának reformjáról a Tanáccsal született egyezséget. Az öt jogszabályban lefektetett új közös agrárpolitika (KAP) nagyobb hangsúlyt fektet a környezet védelmére, biztosítja a források méltányos elosztását, és segít a gazdálkodóknak megbirkózni a piac kihívásaival.

„Most öntöttük végső formájába az Unió mezőgazdaság-politikájának első olyan reformját, amelyet a miniszterek és a közvetlenül megválasztott parlamenti képviselők közösen dolgoztak ki. A hosszú és kihívásokkal teli folyamat során a Parlament fontos területeken javított a jogszabályokon. Az új agrárpolitika kiegyensúlyozottabban kezeli az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem jelentette kettős elvárást, jobban felkészíti a gazdálkodókat a jövő feladataira, emellett méltányosabb és demokratikusabb” – fogalmazott a mezőgazdasági bizottságot elnöklő és a Tanáccsal folytatott tárgyalásokat vezető Paolo De Castro képviselő (szocialista, Olaszország).

Az EU forrásainak méltányosabb elosztása:
A Parlament elérte egy olyan feketelista létrehozását, amelynek szereplői, például repterek vagy sportegyesületek, eleve kizártak az uniós közvetlen támogatásból, kivéve, ha bevételük jelentős része mezőgazdaságból származik. Erre a szabályra azért volt szükség, hogy a közvetlen kifizetéseket csak valóban aktívan gazdálkodók kaphassák meg.

A Parlament a fiatal gazdálkodóknak juttatott extratámogatást is kivívta. A kötelező, egész Unióban érvényes rendszer szerint a fiatal gazdák az első 25-90 hektárjuk után 25 százalékkal több támogatást kapnak. A kis földterületen gazdálkodók is több forráshoz juthatnak, míg a 150 ezer eurónál több támogatásra jogosult nagy földbirtokok után az e felett járó összeg legalább öt százalékával kevesebb jár.

„Amellett, hogy némi pénzt a nagyoktól a kicsiknek csoportosítottunk át, azt is elértük, hogy az Unió egészében méltányosabb lesz a források elosztása. 2020-ra a különböző tagállamokban dolgozó termelők legalább a közvetlen kifizetések uniós átlagának 72 százalékára jogosultak lesznek” – mondta a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások témájáért felelős Luis Manuel Capoulas Santos képviselő (szocialista, Portugália).

Zöldebb mezőgazdaság duplán kifizetett pénzek nélkül:
Az új KAP alapján a tagállamoknak járó közvetlen kifizetések 30 százalékát csak akkor lehet kifizetni a gazdálkodók számára, ha azok betartják a kötelező környezetvédelmi szabályokat, például terménydiverzifikációt alkalmaznak, és fenntartják az állandó mezőket és az „ökológiai jelentőségű területeket”.

Ugyanazon környezetvédelmi lépésért többé nem vehető fel kétszer is támogatás. A kötelező környezetvédelmi intézkedéseket elmulasztó gazdálkodókat a környezetvédelemért járó – és az új KAP első négy éve során folyamatosan kivezetendő – támogatások elveszítésén túl bírságok is sújtják majd. „Úgy tisztességes, ha elegendő időt adunk a gazdáknak arra, hogy megismerkedjenek az új szabályokkal. Az első két évben nem jár büntetés, és csak azután kezdődik a ‘zöld kifizetések’ folyamatos leállítása” mondta a finanszírozási, igazgatási és ellenőrzési rendeletért felelős Giovanni La Via képviselő (néppárti, Olaszország).

„A vidéki gazdálkodás megőrzése és népszerűsítése, a hatékonyabb környezetvédelem, illetve a dupla kifizetések megszüntetése révén jobban hasznosul az elköltött adófizetői pénz, az eredményekből pedig mindenki részesül” – fogalmazott Capoulas Santos képviselő.

A biztosabb lábakon álló gazdálkodók ellenállóbbak a válságok idején:
A Parlament azt is elérte, hogy a gazdálkodói szervezetek több segítséget nyújthassanak termelőiknek a piac ingadozásainak kivédésében és az ártárgyalások lebonyolításában. „Kiszélesítettük például azon ágazatok körét, ahol a termelőszervezetek a versenyjog megsértése nélkül tárgyalhatnak tagjaik nevében a beszállítói szerződésekről. Az erősebb termelői szervezeteknek támogatniuk kell tagjaikat azok gazdasági helyzetének megszilárdításában, de ez nem fordulhat kartellozásba” – fogalmazott a közös piacszervezési rendeletért felelős Michel Dantin képviselő (néppárti, Franciaország).

Háttér:
A KAP reformja 2010-ben indult a Parlamentben, végső fázisába pedig 2013 júniusába ért, amikor a Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalói a legfontosabb kérdésekben megkötötték a politikai megállapodást.

A plenáris egy újabb tárgyalási fordulót és az utolsó vitás kérdések rendezését követően tartotta meg a végszavazást. Az elfogadott jogszabálycsomagban a 2015-2020 közötti uniós agrárpolitikára vonatkozó négy rendelet, illetve a 2014-es átmeneti évre vonatkozó rendelet található. További információ a háttéranyagban található.

A szavazás eredménye:
– A közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályokat 440 szavazattal, 238 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett fogadták el.
– A vidékfejlesztésre vonatkozó szabályokat 576 szavazattal, 101 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett fogadták el.
– A közös piacszervezésre vonatkozó szabályokat 426 szavazattal, 253 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett fogadták el.
– A finanszírozásra, igazgatásra és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat 500 szavazattal, 177 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett fogadták el.
– A 2014-es átmeneti évre vonatkozó szabályokat 592 szavazattal, 81 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett fogadták el.

Forrás: Európai Parlament