1135 Budapest, Petneházy utca 55.
+ 36 1 413 7995
info@palyazatiras.net

Eurostat adatok 2016

Eurostat régiós elemzés 2016-os eredményei

Az Eurostat egy jelentős összegzést készített arról, hogy egy adott időszakban, amelynek kezdőéve 2008, végpontja 2014, mennyiben változott az európai uniós tagországok regionális szinten mért térségi sorrendje. A vizsgálat eredményeiből arra lehet következtetni, hogy Magyarország viszonylatában egyértelműen a legnagyobb fejlettséget a nyugat-dunántúli régió érte el, míg a közép-magyarországi régió stagnálást mutatott a vizsgált hatéves időintervallumban. Az Eurostat fenti eredményeit 2017 áprilisában ismertette egy regionális évkönyv kiadásával. Az adatok egyértelművé teszik, hogy amennyiben a magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel fővárost és régióját vizsgáljuk egy főre eső jövedelmi adatok alapján, Prága és Budapest jelentősen alulmarad Pozsonnyal és Varsóval szemben. Az Európai Régiók és Városok Konferenciáján részletes elemzés keretében ismertették az évkönyv, és a mögötte álló adatbázis értelmezéseit. Az adatok arra engednek következtetni, hogy kevéssé tudta ellátni Budapest és Pest megye a gazdasági motor szerepét. Ezt elősegítendő a tervek szerint Budapest, illetve Pest megye különválik 2020-tól, de mivel források tekintetében már a 2014 és 2020 közötti időszak is alacsonyabb intenzitású, ez csak részben tudja ellensúlyozni a tendenciának látszó folyamatot. A Pest megyei térség így több forrásra lesz jogosult. A hét NUTS 2 szintű régió esetében az egy főre vetített vásárlóerő-paritásos PPP-alapú GDP-je haladta meg az Európai Unió 28 tagállamának régiós átlagszintjét, száz százalékra vetítve. A többi régió a fenti érték 75%-a alatt helyezkedik el. Hasonló a főváros és térségének helyzete gazdasági szempontból a régiós országok közül Szlovákiában Pozsony, Csehországban Prága, Romániában Bukarest és Lengyelországban Varsó esetében. A legalacsonyabb mutató-átlaggal bíró húsz régióból négy magyar régió helyezkedik el, Észak-Alföld 43%-os, Észak-Magyarország 45%-os, Dél-Dunántúl 45%-os, és Dél-Alföld 48%-os aránnyal.

Ezen adatok éves szinten kerülnek vizsgálat alá, a fenti százalékarányok 2016-os évre vonatkoznak. A 2015-ben felmért adatok alapján Észak-Magyarország 40%-os, az Észak-Alföld 42%-os, a Dél-Alföldi régió 45%-os aránnyal bírt. Az Index.hu összesítette a fenti százalék-arányokat. Ebből kiderült, hogy egyedül a Közép-Magyarországi Régió haladja meg a teljes európai régió 100%-ra vetített középátlagának értékét, 105%-os eredménnyel. Így levonható az a konzekvencia, hogy a magyar főváros és Pest megye már elérte az EU-átlagát GDP tekintetében. A fenti adatokból látszik, hogy hazánk erősen kettészakadt fejlettség szempontjából. Észak-Magyarország esetében a mért mutatók még a felét sem érték el a Pest megyei és budapesti értékeknek. Ez nem egyedi jelenség a közép-kelet európai régióban, mert ugyanez a jelenség figyelhető meg Csehország legfejlettebb és legfejletlenebb régiója esetében, hasonlatosan Szlovákiához, Romániához, Lengyelországhoz. A „régi” tagállamok esetében hasonló jelenség figyelhető meg Portugália esetében is. Magyarország esetében azonban figyelmeztető jel, hogy a legfejlettebb közép-magyarországi régió is elmarad 105 %-os arányával a pozsonyi régió 188%-os, a lengyel Mazowieckie régió 109%-os, Prága 178%-os és Bukarest 136%-os értékétól. Ezen adatsorok is rámutatnak arra, hogy a magyar és a lengyel főváros és térsége jelentősen elmarad régióbeli versenytársainak adataitól.

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *