Mi várható 2020 után a pályázati források területén?

A pályázatok világában dolgozó szakemberek több éve, több fórumon jelezték, hogy átalakulás várható az európai források elosztása területén a 2014 és 2020 közötti pályázati időszakot követően. Egyes kormányzati és szakmai vélemények arra is utaltak, hogy az évtized végétől minimálisan állnak majd rendelkezésre vissza nem térítendő támogatások. A legnegatívabb scenario azt vetítette előre, hogy egyáltalán nem lesznek olyan európai uniós források, amelyeket nem kell visszafizetni.

A jelenlegi ciklusban is látható, hogy a támogatások egy része olyan pénzügyi eszköz, amely hitel, illetve garancia, vagy kockázati tőke esetében növekvő részarányt jelent a teljes forrásvolumenben.

A jelenlegi ismeretek és politikai nyilatkozatok arra engednek következtetni, hogy a 2020 után kezdődő fejlesztési időszakban a fenti elemek, vagyis a hitelek, a kockázati tőkeprogramok, és a garanciaelemek aránya valóban fog emelkedni, de a vissza nem térítendő támogatások aránya továbbra is jelentősen magasabb lesz.

A brüsszeli források esetében a támogatási rendszerekben egyre hangsúlyosabbak azok az elemek, amelyeknek jellemzője az, hogy versenyképességhez, eredményességhez kötött, tehát garanciákat vár el a pénzügyi megtérülésre.

Ez látható abból is, ez a típusú forrás 2014-től van jelen jellemzőbben a magyar pályázati rendszerben, a megelőző időszakban, az Új Széchenyi Terv keretében csak elvétve fordult elő. 2020-tól várhatóan tovább erősödik ez a tendencia. Az Európai Bizottság néhány éve indította el az úgynevezett Juncker-féle beruházási tervet, amely a visszatérítendő forrásokra alapozott. A beruházási terv három éves időintervallumra volt tervezve, 315 milliárd eurós költségvetéssel. A visszatérítendő forrásokra épülő hároméves program kifejezetten sikeres kezdeményezés volt. Ciprus és Málta kivételével minden tagállam részt vett a projektben, amelynek célja a kis- és középvállalkozások számára visszatérítendő források juttatása volt, beruházási céllal. Szükséges kiemelni, hogy Magyarországon és a régió többi tagországában nem volt kifejezetten magas érdeklődés ezen források iránt. Jellemzőbb a stratégiai és a kohéziós alapból származó források népszerűsége. Fontos kiemelni a közép-európai régió országai esetében azt, hogy a bankrendszerben szereplők sem láttak lehetőséget a részvételben. Magyarországon egy bank indított kkv-hitelprogramot, a K&H Bank.

A Juncker-féle beruházási terv eredményessége miatt meghosszabbításra került az Európai Stratégiai Beruházási Alap is (ESFI). Azonban ez a siker nem jelenti azt, hogy 2020 után csupán ilyen jellegű forrás áll rendelkezésre. Ennek a fenti okok mellett az is az oka, hogy az új tagállamokban nincs jelentős hagyománya az állami és magánbefektetők által finanszírozott partnerségen.

Az ESFI eredményei mellett tehát attól nem szükséges tartanunk, hogy a vissza nem térítendő támogatások mint vállalkozások számára rendelkezésre álló lehetőség eltűnik a forrástérképről.